A Žedan Busócsoport 2010-ben alakult meg. A társaság tagjait már évtizedes barátság köti össze. Fontosnak tartjuk a Busójárás hagyományainak és szellemiségének megőrzését. Ebben nagy szerepet játszik, vezetőnk, Hafner Miklós.
A Žedan szó jelentése szomjas, amelynek eredete nem ismert, még kutatások folynak eredetének felderítésére. A csoport 10-12 tagot számlál, a névsor nem ismeretes, legalábbis a közvélemény előtt, hiszen mindannyian tartjuk magunkat ahhoz a nézethez, hogy aki busójelmezt ölt magára, ő onnantól fogva már nem más, mint egy busó. Nem számít a név, a foglalkozás és kor, már nem a társadalmi normáknak kell megfelelni, hanem a Busójárás és busóetikett íratlan szabályainak.
A csoport két emblematikus zászlóval rendelkezik, amelyek közül az egyik – sárga háttéren található kérdőjel – már a Žedan Busócsoport megalakulása előtt is a társaság jelképévé vált. Ennek jelentése már korábbi mendemondákhoz köthető, de
érdekessége abban rejlik, hogy mindenki arra gondol vele kapcsolatban, amire a fantáziája engedi. A másik lobogó egy nonfiguratív stílusban ábrázolt ördögfejjel díszített. Ezt az alakot a csoport egyik tagja hosszadalmas, türelmes és precíz munkával festette fel a zászlóra, amely 2010 óta a csoport jelképéül szolgál.
Ezek a lobogók nemcsak a csoportot azonosítják, hanem a tagok tájékozódását is elősegítik a Busójárás forgatagában.
A csoport tagjai természetesen saját busóbundával, álarccal és kellékekkel rendelkeznek, amelyeknek kora és eredete teljesen eltérő. Vannak bundák és álarcok, amik már több évtizedes múltra tekintenek vissza, köszönhetően a megfelelő tárolásnak és a folyamatos renoválásnak.
Példának okáért az egyik álarc megjelenik egy 1955-ben készült, a Busójárás mondáját bemutató játékfilmben is. Egy másik maszk hátoldalán pedig az 1969-es évszám található, amely olyan faragási és díszítési elemeket is tartalmaz, amik igazán egyedivé teszik az álarcot.
Számos álarc van még a csoport tulajdonában, amiket néhai Kalkán Mátyás, a Népművészet Mestere hagyott az utókor számára, de ezek közül csak kevés látható a Busójárás idején, ugyanis többségük a család falain díszelegnek. Csoportunk vezetője, Hafner Miklós, a néhai maszkfaragó unokája. Nagypapája hagyományait megőrizve, az ő stílusjegyeit továbbvéve már több tucat álarcot faragott, természetesen kialakítva saját faragási stílusát.
Miklósnak, és persze nagypapájának köszönhetően számos szerszám, eszköz, sablon és fénykép áll arendelkezésünkre, melyek segítségével bárki elkészítheti saját álarcát. Évekkel ezelőtt – már a csoport megalakulása előtt is – sokszor összegyűltünk és aki úgy érezte, megfaraghatta saját maszkját. Ennek a helyszíne nem más volt, mint Kalkán Mátyás egykori maszkfaragó műhelye, az ős sablonjait és eszközeithasználtuk, amire természetesen nagyon büszkék vagyunk. Mivel a hely kissé szűkösnek bizonyult, kialakítottunk egy nagyobb helyiséget, amely egyben klubhelyiségként és maszkfaragó műhelyként is funkcionál.
Ez a helyiség lehetőséget nyújt számunkra, hogy az év bármely szakában összeülhessünk, főzhessünk, beszélgethessünk és kiváltképp a Busójárásra való felkészülés idejében az eszközöket rendbe rakhassuk, újítgathassuk. A csoport egy-két tagja híve annak a hagyománynak, hogy minden évben új álarcot öltsön, és így ők mindig kifaragják a saját ízlésüknek megfelelő maszkot. De aki először akar belevágni a maszkkészítésbe, nem kell megijednie, hiszen Miklós minden segítséget megad számára.
Miklós tapasztalatát és tehetségét bizonyítja, hogy 2010-ben a Nemzeti Iparművészeti Múzeumban átvehetett egy arany oklevelet, és két álarcát is kiállították a múzeumban. A hagyományosan megrendezett mohácsi busómaszk faragók kiállításán már évek óta állít ki munkákat, melyekről mindig jó véleménnyel van a zsűri.
A Žedan Busócsoport minden tagja elkötelezett híve a Busójárásnak, s megpróbálunk minél többet tenni annak érdekében, hogy ez az egyedülálló népszokás, ami világszerte nagy hírnévnek örvend, minél szebb, hangulatosabb, látványosabb legyen és az idelátogató turisták jó emlékekkel távozzanak. S nem utolsó sorban az egyik legfontosabb követelménynek is próbálunk nagymértékben eleget tenni, méghozzá, hogy mi magunk önfeledten farsangolhassunk és jól érezzük magunkat.