A busók többsége csoportokba tömörül, de minden évben vannak, akik spontán módon, egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportosulásként csatlakoznak a felvonulókhoz. Az utóbbi években a felvonulásos, jelmezes, városias jellegű karneválra 500-600 fő öltözik busónak, akik 25-27 önállóan szerveződő, zárt csoportközösséget alkotva alakítják jellemző rítusaikat.
A busócsoportok érintettsége is többszintű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, vagy maszkfaragók is, akik alkalmilag más csoportokkal is rituális kapcsolatba kerülnek. A busók alárendelik magukat a csoportok belső szabályrendszerének, a csoportok pedig a közös cél, az ünnep létrehozásában és megélésében önmagukat „busótársadalomként” definiálják. Együtt, és demokratikusan alakítják évente rítusaikat, amely hagyományőrző, de mégis dinamikusan mozgó, változó, azt újratermelő, gazdagító folyamat.
A csoportok delegált vezetőjükön keresztül egyeztetnek a város vezetőivel, a szervezőkkel. Megegyeznek a valamennyi csoportot érintő eseményekről, tudnivalókról, megbeszélik és egyeztetik az egyes csoportok terveit, igyekeznek alkalmazkodni egymáshoz, és a turizmus elvárásaihoz, ugyanakkor folyamatosan kontrollálják, hogy ezek az elvárások nem befolyásolhatják a szokáshagyományukat. A programfüzetben kiadott események, a „busótársadalom”, és a csoportok saját belső működése, autonómiája közötti egyensúlyra törekszenek.
A csoportok egymás közti rivalizálása egyben folyamatos késztetést jelent a farsangi karneválon való színes és igényes megjelenésre.
Az egyes csoportok a közösségen belül is rendelkeznek sajátos szokáshagyománnyal, ami teljesen láthatatlan marad a külső szemlélő számára. Ilyen a csoportok összetétele, a csoporttagság lehetősége, módja, a tagok hierarchiája, motivációik, térhasználati szokásaik, beleértve a felkészülés időszakának hosszát és rendjét, a farsangi útvonalakat, az adott időszak rituális eseményeit, kiegészítő tárgyi kellékeit, attribútumait. Eltérő lehet a farsang időszakán kívüli kapcsolatrendszer működése is, amire azonban jellemző a folytonosság, az év közbeni találkozások, a következő farsangra való készülődés gyakorisága. Egyes csoportok olyan szoros köteléket alkotnak, hogy segítik egymást építkezésben, közösen vágnak disznót, együtt nyaralnak. Mások is rendszeresen találkoznak, közös főzések, beszélgetések alatt készülnek a következő farsangra. Számon tartják egymást!
A csoporthoz tartozás önkéntes, ami természetesen nem jelenti azt, hogy „idegenként” is beléphet valaki.  A csoportösszetételt választott, illetve beleszületett kapcsolatok alakítják. A gyökerek lehetnek családi, rokoni, baráti, szomszédsági, más közös tevékenységhez (sport, munka, tanulás) kötődő szálak, tehát jellemzően nem alkalmi a kapcsolatuk. Bármikor kiléphetnek, (kikerülhetnek) azonban a csoporthoz tartozva elfogadják az adott csoport szabályait, szokásvilágát. A tagság nemzetiségi összetétele tekintetében lehet sokác, vegyes nemzetiségű, és van olyan is ahol nincs sokác származású tag.  A nemek aránya is jellemző. Döntő többségébe nem engednek nőket, szerintük ez egyértelműen férfi szerep. Néhány csoportban előfordul, hogy nők is „játsszák”, de ha egy nő busónak öltözik, elvárják tőle, hogy ne derüljön ki, vagyis úgy kell viselkednie, mint egy férfinak. Jellemzőbb a „szép busó” csatlakozása, azonban ekkor előfordulhat a nemek ruhacseréje.
A szervezés és kapcsolattartás érdekében a csoportok többségének neve, vezetője (tagsága) ismert. A csoport létszáma 10-70 is lehet.
Elnevezésük tükrözheti jellemző attribútumukat, amellyel megkülönböztetik magukat a többiektől, például: Ágyús, Ördögkerekes, Kürtös, Bödönhajós, Kecskeszarvas, Botos. Utalhat jellemző cselekvésre, eseményre: Nagy Durranás (szintén ágyús csoport), Dunai átkelés. A sokác identitással, vagy kötődéssel összefüggő elnevezések: Mohácsi Sokáckör, Búso Club (nevükben a „búso”-t szándékosan a szokottól eltérően írják), Poklada, Mladi Momci, Stari Momci, Danica Zvezda,. A szokás eredetmondájával kapcsolatos a Télűzők, Törökverők elnevezés. A csoport vezetőjéről elnevezett a Marosa és Vidák, illetve játékos, humoros névadás a Busulók, Boros-kóló, Buba Mara, a Futottak még stb...
Valamennyi csoportban van egy minden tag által tisztelt vezető egyéniség. Lehet a rangidős, lehet hozzáértésben kiemelkedő, vagy kreatív személy.

 
Ágyús

A hagyományos busóágyúnak nem csak a személyzete fiatalodott meg hanem a kiszolgált ágyú helyére is vadonatúj ágyú került.

Boros Kolo



Még az előző évszázadban alakult vegyes csoport (busók és sokac lányok). A név eredete egyszerű. A csoport egyik fele jó nedűket, míg a másik fele a pattogós sokac táncokat is kedvelte. Természetesen ma már ezen tulajdonságok birtoklása minden csoporttagra kötelező érvényű. 2005-től a csoport gereincét adja a majd 100 éves parasztszekér, egy közel hasonló patinával bíró boroshordóval, melyből minden kedves vendégnek a legjobb nedüket csapolja a csoport apraja-nagyja.

Botos

10 éve alakult busócsoport a gyerekkorukban megfertőződött fiatalokból alakult, többen közülük megjárta a Busó Clubot is. Tagjai között van egy maszkfaragó Farkas Tibor, akinek munkássága visszatükröződik a csoport álarcain. A csoport tagja még egy-két zenész is, akik az utóbbi három évben fontos szerephez jutottak, hiszen a vasárnapi felvonuláskor a valamint a keddi farsang temetéskor kísérik a csoportot élő sokac zenével. Fontos megemlíteni, hogy a Botos csoport volt az első akik idegenforgalmi célzattal de saját szórakoztatásukra felelevenítették a hagyományos "házalást" (hétfői program)

Bödönhajós

A "nagy öregekhez" csatlakozó fiatalok leszedték a padlásról a több évtizedes busó ereklyéket, és azokat felújítva használják napjaink farsangjain (Bödönhajó, koporsó vízreeresztés, napkeréken táncoló pár).Bödönhajós csoport a névadó eszközzel.
A bödönhajóban ülő busó a 2008-as év Busók Busója - Bubreg Pista bácsi.

Buba mara

A város képviselőinek és barátainak a csoportja, akik szívükön viselik a hagyomány ápolását.

Bundások

Gimis srácok riogatják a telet és ölelgetik a lányokat

Busó Club

A klub 1996-ban alakult 22 fő alapító tag részvételével, Kulutácz Mátyás és Horváth László bábáskodása mellett.
Első elnöke Kulutácz Mátyás volt, a klub elnöke napjainkban Késics György.
A klub vezetője, gondnoka, mindenese, "lelke" Kulutácz Mátyás - Matyi bácsi, az egyik "főbusó", az egyik busócsoport, a "Kulutácz csoport" névadója és vezetője.

Busó Kormány

Busuló

20 éve együtt lévő csapat modernizálta a szállítóeszközét, de annál nagyobb becsben tartja a hagyomány szellemiségét.

Buzogányos Busók



Csoportunk a 2009-es busójárást követően alakult, amikor is a Dunai átkelés csoportból váltunk ki, később csatlakoztak néhányan a Kürtös csoportból is. Nevünket a minden tagnál fellelhető buzogányról kaptuk. Felszerelésünk, ruháink nagy része saját tulajdonú, sőt saját készítésű. Néhány álarcunk egyedi stílusú. A csoport nagy részét szülők és gyerekeik alkotják. Csoportlétszámunk 23 fő, melynek nagy része busó, de mellettük sokaclányok és boszorkák is helyet kaptak.

Dunai átkelés

Sas Tibor vezetésével alakult 1990-ben, aki 2006-ig vezette csoportunkat. Célja a hagyomány és a leganda őrzése. Az akkori elsődleges cél az volt, hogy az imitált átkelést igazivá és biztonságossá tegyük. Az idők folyamán mindinkább előtérbe került, hogy az eszközeinket magunk készítsük el az álarcoktól, a kereplőn, a kürtön át a Bödön hajóig. Ide tartozik még a kosárfonás, hálókötés, harisnya bütykölés. A csoport idővel 30-35 főre duzzadt, vidám összetartó társasággá lettünk. Sok közös rendezvényen részt vettünk. Mint minden közösségből, innen is váltak ki egyének és kisebb csoportok. Mindannyiukra büszkék lehetünk, mert tovább áploják a busójárás és a farsang hagyományát új csoportokkal vagy csoportvezetőként viszontlátva találkozunk egymással. 2007 óta Torma Kata a vezetője, az első női csoportvezető.

Favellások

Busók és sokác lányok alkotják a csoportot. 2008-ban alakultunk, de mindenki tagja volt egy-egy tradícionális busócsoportnak. Összlétszámunk 20 fő, a csoport talán legfőbb jellemzője az összetartás, mint ahogy egy favella nem áll meg, de kettő vagy több támogatva egymást akár az idők végezetéig is kitart.

Futottak még

A "Futottak még" csapat baráti társaság. Nevünk evezős kifejezés, jelentése:részt vettek még az eseményen. Az alapító tagok Kulutác Matyi bácsi csoportjából váltak ki1999-ben. A csoport rendőrökből,volt határőrökből, vámosokból áll,illetve néhány gyerek is erősíti az utánpótlást. Ruháink és viselkedésünk megfelel az elvárásoknak.Gyalogos, igazi néppukksztó brigád vagyunk.

Hamutiprók
Azért alakultunk, mert mindannyian már évek óta aktív résztvevői vagyunk a busójárásnak, mint busók, és szerettük volna ezt egy közösséggé tenni, melynek tagjai munkatársakból és barátokból áll. Örülünk neki, hogy évről évre egyre hangulatosabb, szebb és hagyományőrzőbb a mohácsi busójárás, melynek mi is szeretnénk a továbbiakban is részesei maradni ezen túl, mint csoport. Azáltal, hogy a busójárás a szellemi kulturális örökségnek részévé vált, reméljük, hogy minél több turista látogat el a farsangi mulatságra, és válik részesévé a hagyományőrző ünnepségnek. Mi is szeretnénk kivenni a részünket a feladatból, hogy minél hangulatosabb, élményekkel teli farsangot nyújthassunk a résztvevők számára.

Kecskeszarv

A Kecskeszarv csoport az 1990-es évek elején alakult. Alapító tagjai a Brodarics téri ált. iskola diákjai voltak. Akkori alapító tagok Szilasi Balázs, Szilasi Gábor, Dárdai Attila, Rózsahegyi Áron. A csoport elnevezése az álarcokon található kecskeszarvakról kapta a nevét. A csoport a 2000-es évek elején tovább bővült, most jelenleg már 12 tagot számlál.

Kerekes

Klepetalo (Marosa)

Kolompos

Nem nehéz kitalálni, hogy a nevüket a télűzés egyik fontos, ha nem a legfontosabb kellékéről kapták, mely minden méretben és mennyiségben fellelhető a csoport tagjain és járművein. Bár a Kolompos csoport papíron "csak" néhány éve létezik, tagjai gyerekkoruk óta átérzik a busójárás szellemét és ez bizony életük végéig így is lesz.

Kürtös

A csoport a nevét egy fontos kellékről kapta, a busó kürtről.
Aminek fontos jelentősége van a busójáráson, hívószavára gyülekeznek a busók.
A csoport jelképét, a kürtöt egy padláson talált régi kürtről másoltuk le. A kürtöt Reiter József maszkfaragó készítette el számunkra.
Egykor 3 fővel alakultunk, az évek során 18 főre gyarapodtuk.
Minden évben újjal rukkolunk elő.
Minden tag szívén-lelkén viseli a busójárást.
Tagok a busójárás kezdetét örömmel, a végét könnyel veszik tudomásul.

Mladi Momci

1994-ben id. Szalai Imre elkezdte összegyűjteni a fiatal busókat, mely akkor Szalai csoport néven futott, amiből 2000-ben megalakult a Mladi Momci (fiatal legények). A csoporton belül kialakítottunk egy tánccsoportot is. Mi voltunk az első busócsoport, akik felléptek a színpadon saját koreográfiával. Tánccsoportunk azóta is sikeresen működik is a mai napig komoly elszántsággal készül a farsangi eseményekre.Fellépéseinkkel megismertettük a busójárás kultúráját más városokkal, illetve országokkal. Fő célünk a hagyományok megőrzése, annak ápolása és utódjaink tanítása. Csoportunk jelenlegi létszáma 32 fő, melyet fiatalokkal bővíteni szeretnénk.

Nagy Durranás
Csoportunk nevét az ágyúnk nagy durranásáról kapta 12 éve. Az eredeti kiöregedett névadónkat 8 éve lecseréltük, a jelenlegi egy török partvédő ágyú másolatára öntött 700 kg-os, igazán nagyot durranó egyed. Csapatunk vasárnap is és kedden is a felvonulás aktív résztvevője, a Sokac révben, a Kóló téren, majd a felvonulás után a Széchenyi tér dél-keleti sarkában állandósult helyünkön űzzük lövésekkel a telet. Amennyiben kiváncsiak arra, hogy miként működik egy ágyú, úgy keressenek minket a felsorolt helyeken. Elhihetik, ez igazán NAGY DURRANÁS!

Obrenjica

Orašje

Ördögkerekes

Több mint húsz éve, hogy átvették a stafétabotot az előző generációtól így már közel száz éve, hogy forog az ördögkerék Mohács utcáin farsangkor.

Poklada

Az egyik legautentikusabb, a hagyományokhoz hűen ragaszkodó busócsoport amelyik a hagyományos busójárást űzi hiszen házról házra járva végzik el hagyományos télűző tavaszváró varázslásaikat, melynek során meg is vendégelik őket.

Šokadija

Stari Momci

Talpas

Télűzők

1999-ben alakult fiatalokból álló csoport, mely koponyákkal, szárított paprikafüzérrel, náddal, kukoricaszárral és borostyánnal díszített szekeres fogattal valamint egy jelképes ágyúval űzi el a telet, ez is ihlette a névválasztást.
Tagjai közt több sokaclány is megtalálható, törekednek az eredetiségre, a régi hagyományok felelevenítésére, a csoportban több busómaszk is felfedezhető a régi nagy maszkafaragók munkáiból.

Törökök

Vada Ugró Busók

Versendi KJ

Vidák csoport

Sok fiatalt felölelő, régi múltra visszatekintő hagyományőrző csoport. Eszközeik: szamaras fogat, a félelmetes hangú ágyú, faeke, a dunai átkelésre szolgált ladik, amin egy szalmabábu van elhelyezve.
A szamaras szekeret, jelszavakkal feliratozzák.
Így pl. Drmaj kesu Poklade su., ami az jelenti:  rázd a tököd, farsang van.
Sokféle száraz növénnyel, terménnyel díszítik fel ezeket a járműveket: szárított csöves paprikával, fokhagymafüzérrel, csöves kukoricával, a kobaktök termésével, kukoricaszárral, náddal. Ősi, pogány hatást is tükröznek az állati eredetű díszítő elemek: koponyák, hólyagok stb.
Több mint egy évtizede a legnagyobb létszámú busócsoport, szamaras szekérrel és több éve saját pirotechnikus alkalmazásával űzik a telet.